
Tiszteld Magadat
“Csak úgy elkezdünk festeni, mert jó érzés… mert energiával tölt fel és visszarepít abba az édes, gondtalan gyerekkorba. “
Ez a bejegyzés nem feltétlenül a ruhákról fog szólni…inkább a “tehetséges” énünkről.
Arról, hogy iskolás korunkban hogyan szabdalják meg a szárnyainkat, és hogyan hitetik el velünk hogy énekelni csak a jó hangúak tudnak, festeni csak az arra érdemesek , sportolni kizárólag az ügyesek…
Az én hitvallásom az, hogy ha valamit rengeteget gyakorlunk, akkor igenis bármire képesek vagyunk. Nem beszélve arról, hogy mivan ha nem akarunk Joan Miro-k lenni, vagy Jackson Pollock-ok, sem pedig Boccelli-k vagy Niki Lauda-k.
Csak úgy elkezdünk festeni, mert jó érzés… mert energiával tölt fel és visszarepít abba az édes, gondtalan gyerekkorba.
Én most megtettem. Mondhatom annyira jó volt, hogy alig várom a következő alkalmat… eddig életemben talán két dolgonál tapasztaltam ilyen szintű kikapcsolást, az egyik a lovaglás volt, a másik a varrás…
mi mindkettő?
“tehetség”tárgy.
Igaz?
De ne is méllyedjünk jobban bele az iskolarendszerbe, mert erről évekig lehetne beszélni, inkább csak ismerjük fel azt hogy igenis érdemes… ha nem másért, csak magunkért.
a “jólétért”.
Ha megtiszetelem magamat azzal hogy szép ruhát veszek fel, hogy ízletes ételeket eszem, hogy szerető emberekkel veszem magam körül… akkor azzal miért ne tisztelhetném magamat, hogy a szabadidőmet is olyan dolgokra fordítom ami erősít és energiát ad.
Bátor – Hős Kati barátnőm – aki annyi mindennel foglalkozik hogy ne kérdezzétek a titulusát – újabban így “gyógyít”. Festészettel. Nem, nem lett festőművész. És hozzáteszem én sem. De számomra amit adott ez a 2 óra, az maga volt a szabadság élmény.
Ha megnézitek, a szárnyai kicsit “súlyosak” lettek. mert pont ott gyökerezik a probléma …
Katit meghívtam a StílusTáborba is mint előadótanár, mert nagyon fontosnak tartom hogy a gyerekek bízzanak a tehetségükben, ezenfelül bármilyen kreatív feladat rettentő jó hatással van mindenkire.
Így történt hogy festettem egy kolibrit …
minden alkalommal amikor rápillantok majd, eszembe fog jutni… nem szabad elfelejtenem repülni.
… mert bevallom, még mindig vannak napok, amikor megfeledkezem arról, hogy bármire képes vagyok.
én most éppen ezt tanulom.
Legyen gyönyörű hetetek!
Tímea